Az ,,ugrani" ige. Újabban a németben az angolból átvett ,,jumpen" ige is él, ami a mai angol nyelv kialakulásának kezdetén 16-17. század környékén került a nyelvbe, ekkor még ,,joumpan" alakban, legalábbis az Oxford English Dictionary (OED) szerint, ami az egyik legmegbízhatóbb és legteljesebb angol etimológiai forrás, történeti idézetekkel.
A fordítónak egyetlen hátránya van: hogy nincs előnye. Egy fordító programmal, esetleg géppel fordíttatni olyan, mintha hosszában akarnánk átkelni az úttesten, vagy cementtel sminkelni – erősen fed, de senkit nem hat meg. Bár nagy mértékben fejlődött az elmúlt 15 évben például a sokak által - sajnos - rendszeresen használt ,,Google-fordító", sajnos...
A német idegen nyelv, és mint olyan, nem próbál meg ugyanolyan lenni, mint a többi nyelv, hanem önmaga pompájában marad meg. Így van ez a gyakorítóképzők esetén is. Ez itt ismét a némethiány-csillapító.
Ma 80 éve, hogy a bajuszos Dolfi főbe lőtte magát. Ennek örömére nézzük meg, mi vezetett az első után a második világháborúhoz. Németország az 1920-as évek elején nagyjából úgy nézett ki, mint egy felrobbantott szappanopera: káosz, sírás, dühkitörés, és persze rettenetes gazdasági helyzet. A háborús vereség után rátolták a történelem egyik...
Erős igék. Az kérdéskör az egyik legizgalmasabb dolog, amit a németben - illetve, úgy általában európai nyelvek tekintetében - fel lehet hozni. Ez itt ismét a némethiány-csillapító! Ma a rendhagyó igékről lesz szó. Kezdjük ott, hogy a mai nyelvtudomány hivatalosan megközelítőleg 36 ezer (!) igét tart számon a német nyelvben. Ebből a sokból én 256...
A német nyelv csodája, a germán nyelvek csodája: Önmaga strukturált melódiája és gondolati mélysége miatt, a német nyelv egyedülálló abban, ahogyan képes egyszerre szigorúan logikus és végtelenül költői lenni.
A minap eszembe ötlött a gondolat, hogy régen írtam német történelmi bejegyzést, így a Németország egysége után, szeretném röviden összefoglalni a németek szerepét az első világháborúban.
Ma ismét egy kis érdekességet hoztam Nektek, ezúttal a ,,der Untergang" című filmből. Aki valamennyire is ismer engem, illetve azt, ahogyan tanítok, tudhatja, hogy nem szívlelem a dialektusokat. Nem azért, mert nem szép dolog tőlük, hogy őrzik és szeretik azt a ,,nyelvet", amit magukénak éreznek, hanem inkább azért, mert sokszor szubjektíven tudnak...
18 érdekes igepár, melyeknél nem mindig van jelentésbeli hasonlóság vagy egymásra való utalás, egymásból való következés, kauzatív hatás, de összecsengenek, emiatt érdekesek:
1. sitzen, a, h. e. (ülni) - setzen h. (ültetni)
2. hängen, i. h. a. (lógni) - hängen h. (lógatni)
3. liegen, a. h. e. (feküdni) - legen h. (fektetni)
4. stehen, a,...
Téged mi idegesít a német nyelvben? A névelők? Megértem, de ne félj, kis rutinnal nem vészes. A sok igeidő? Elfogadnám, de az angolhoz képes fele annyi alapigeidő van. A szórendek? Na, az már valami! Ez sok anyanyelvű embernél is kivágja a biztosítékot.
