Igeképző finomságok
A mai nap több érdekességgel szeretnék azoknak kedveskedni, akik a német nyelv finomságait szeretnék közelebbről, esetleg kicsit jobban megérteni. Ez némethiány-csillapító.
Az igék, különösen az erős igék számos titkot, érdekességet rejtenek a nyelvtanulónak, anyanyelvűeknek egyaránt. Mivel a németek több, mint háromnegyede B1 szinten beszéli, legtöbbször csak ösztönből a saját nyelvét, így sokszor nekik is érdekességként hat, amikor ilyeneket hozok szóba. Ez nem a szavakra és értésre vonatkozik, hanem a nyelvtani szabályok jelentős részét implicit módon alkalmazzák, ezért a saját nyelvük szerkezeti magyarázatai számukra is tartogatnak meglepetéseket.
Az erős igék mélyszerkezeti grammatikájáról már több cikket, sőt, egy komplett könyvet is írtam. Így ma nem feltétlenül nyelvtörténetileg, hanem szerkezetileg, több módon nézzük meg az igéket!
I. igekötők
Az igekötőket tekintve szorosabban az elváló igekötőkkel érdemes foglalkozni. Ezek bár nem mindegyike képez igét egy másik szófajból, de érdekes tud lenni. Tudniillik, hogy az el nem váló igekötőkből sokkal kevesebb van, mint az elválókból, hangsúlyuk nem a legelső szótagon van, így igeidőtől függetlenül, sehogy nem tudjuk ,,lepöckölni" az igéről őket.
További érdekességnek tekintem, hogy az aranyszabály az, hogy egy igekötő, mindig kisebb vagy nagyobb mértékben befolyásolja egy ige jelentését, de a ragozását nem. Érdemes megfigyelni: nem azt mondtam, hogy megváltoztaHATja, hanem meg is változtatja, valamikor nagyon, valamikor az alapigéhez mégis köze marad az alapigéhez.
Lásd:
kaufen -> einkaufen - vásárolni -> bevásárolni
Itt mondhatni, kismértékben befolyásolta az ige jelentését az igekötő. Az elváló igekötőre nem mindig, de sok esetben, illetve a legtöbb esetben, inkább ez a jellemző, míg az el nem váló igekötő általában pont ellenkezőleg, sokszor nagy mértékben befolyásolják egy alapige jelentését.
Lásd:
suchen -> besuchen - keresni -> (meg)látogatni
Borzasztóan eltér a jelentés. De az előbbi példánál maradva, itt is van természetesen, hogy hasonló vagy legalábbis közelebb áll az ige alapjelentéséhez egy el nem váló igekötő is:
kaufen -> verkaufen - vásárolni -> eladni
Mindegyik pénzközpontú ige és azért nem teljesen térnek el.
Ám elváló igekötő esetén is lehet teljes eltérés:
hören -> aufhören - hallani -> abbahagyni
fangen -> anfangen - elkapni -> elkezdeni
Érdekes igei hatás. Ám Ami igazán izgalmas az igekötős igékben nem az, hogy mikor kevésbé, mikor jobban tér el az alapigétől egy jelentés. Hanem egy olyan bravúr, ami az el nem váló igekötőkre jellemző csak: egyéb tulajdonságok alapján viszonylag külön szabályok mondhatóak el.
Mik az el nem váló igekötők?
ver-, miss-, zer-, be-, ent-, emp-, ge-, er-
Ezek mindegyikéhez majdnem ehet mondani érdekességet vagy szabályt.
I. emp- és ge-
Igazából náluk nincs talán semmi komoly, ami említésre méltó, azonkívül, hogy az emp- viszonylag ritka és a ge- esetén pedig sokszor nincs alapige: gedeihen, gewinnen, gelingen stb.
II. zer
Valaminek a totális szétesése, megsemmisülése, az egyike azon kevés igekötőknek a németben, ami nagyjából egy állandó jelentéssel bír:
zerschlagen -> szétütni
zerfallen -> szétesni
De csak nagyjából, hiszen pl.:
zerzausen - összeborzolni
III. ent-
Fosztóképzőként működik nagyon sokszor
fernen -> entfernen - távolítani -> eltávolítani
gasen -> entgasen -> gázosítani -> gáztalanítani
Néha önálló jelentéssel is bír, tehát megint csak nincs önálló ige nélküle:
entbehren: nélkülözni
entmachten: leváltani (pozícióból)
IV. ver- és miss-
Sokszor negatív értelmű szavakat jelölnek, a miss- annyiban másabb, hogy sokkal ritkább és elvontabb negatívumot jelöl. Ez a negatív hatásjelölés kb. úgy mutatható, hogy: miss- > -ver. És egyaránt jellemző, hogy általában nagy mértékben befolyásolják az alapige jelentését.
essen -> vergessen - enni -> elfelejteni
fahren -> sich verfahren -> vezetni/ utazni -> eltévedni (járművel)
schlafen -> verschlafen -> aludni -> elaludni (munkából pl.)
brauchen -> missbrauchen - szükségesnek lenni -> molesztálni, visszaélni
achten -> missachten -> figyelni -> figyelmen kívül hagyni
raten -> missraten - tanácsolni -> elrontva lenni
Illetve miss- esetén a misslingen ige megint csak önálló jelentésű, mert ,,miss-" nélkül nincs értelme.
További érdekesség, hogy ez a két negatív igekötő akár egyszerre is lehet, egy még ,,súlyosabb" negatívum kapcsán: missverstehen (félreérteni)
V. be-
A igekötő egy általában jól behatárolható igecsoportot jelöl, de ami biztos, hogy szinte kivétel nélkül tárgyesettel áll, amit szakszóval valenciaváltásnak vagy transzitiválásnak nevezünk.
gehen - begehen - menni - elkövetni valamit
Legtöbb esetben pedig kompletté teszi egy adott ige alapjelentését:
wohnen - bewohnen - lakni valahol - lakni valamit
antworten - beantworten - felelni - megválaszolni valamit
Főleg a második példa szemlélteti jól, hogy nem csak felelek valamit, aztán vagy jó vagy nem, hanem igenis megválaszolom. Elég sok alapigének komplex jelentést ad, de van kivétel is, pl., ha egy ige leve tárgyas, nem lesz még jobban az, ezért a fenti suchen -> besuchen - keresni -> (meg)látogatni valakit/ valamit egy jó példa arra, hogy nem mindenható a be- tárgyas igék létrehozásának értelmezésében. Kivételeit érdemes megnézni:
dürfen -> bedürfen - ,,szabadni" - szükségesnek lenni + G (amire szükség van)
-> Elméletileg nem hivatalos közegben bármikor kiválthatja ezt a ,,brauchen".
begegnen - önálló jelentésű és részes esetet vonzó ,,be-"-s ige.
VI. er-
Talán a legkülönlegesebbet hagytam a végére, ugyanis a tananyag értelmezése csak most kezdődik. Az ,,er-" igekötő egy nagyon érdekes és majdnem azt mondom, hogy alaptulajdonsága, hogy képes más szófajokat létrehozni, például melléknévből igét, majd abból akár nem ritkán főnevet is.
Vegyünk egy alap melléknevet: müde (fáradt)
er + müde -> ermüden (elfáradni, kifáradni)
És innen szép tömegével lehet is találni további példákat, annyi még hozzá, hogyha umlaut-képes egy melléknév az ,,er-" mellé azt is sokszor megkapja.
kalt (hideg) -> er + kalt -> sich erkälten (megfázni)
warm (meleg) -> er + warm -> erwärmen (felmelegíteni)
klar (tiszta fejben) -> er + klar -> erklären (tisztázni, elmagyarázni)
És ezekből az ,,-en" levételéből következhet az ,,-ung" főnévképző hozzáadása, amivel nominalizáljuk:
ermüden -> e. Ermüdung (fáradás)
erkälten -> e. Erkältung (megfázás)
erwärmen -> e. Erwärmung (felmelegedés)
erklären -> e. Erklärung (magyarázat)
De nem mindig tudunk képezni főnevet az ilyen igéből, ez fontos!
Ennyit az igekötős igei képzésről. Ellenben egy még érdekesebb szelete a nyelvnek, ami a német nyelv egységesítése után következett be. A német nyelvben az ,,-n" végű igék egy csoportja az ,,-eln", szintén úgymond egy igeképző, csak már meglévő igék jelentését másítja meg nagyon hasonlóan, mégis új konnotációt (háttérjelentést) adva nekik, sokszor iteratív (ismétlődő), diminutív (kicsinyítő) vagy attenuatív (csillapító) jelentésben.
zünden - meggyújtani
-> zündeln - gyújtogatni
Ha umlaut-képes, megkapja azt is:
lachen - nevetni
-> lächeln - mosolyogni
tropfen - csöpögni
-> tröpfeln - szemerkélni
husten - köhögni
-> hüsteln köhécsélni
kochen - főzni
-> köcheln - lassú tűzön főzni, főzőcskézni, párolni
Ezenkívül ritkán az ,,-ern" vég is mutat hasonlót:
rauchen - füstölni, dohányozni
-> räuchern - füstölögni
Illetve elképzelhető, hogy néha melléknévből is képezhető:
krank - beteg
-> kränkeln - betegeskedni
Illetve nem minden ,,-eln" vég egy másik igéből képezett alak, hiszen például a ,,sammeln" (gyűjteni) ige nem rendelkezik ,,sammen" fiktív alakkal, vagy a ,,mogeln" (csalni) sem ,,mogen" alakkal. Az ,,-eln" tehát nem egyszerűen leválasztható, minden esetben azonos funkciójú képző: egyes igékben történeti deriváció eredménye, más lexémákban pedig a mai beszélő számára már az igető szerves része.