Állandósult elöljárós szerkezetek különböző alakjai

Itt a némethiány csillapító a legújabb résszel! Sok kérdés vetődhet fel a birtokos eset kapcsán, miért ritkább, mint a részes, vagy ebből kifolyólag, miért akarja a nyelv - talán valahol tudatosan is - a részes eset képére formálni a birtokos esetet?

Nos a válasz nem teljesen egyértelmű, sok nyelvész között is vitatott téma, és leginkább azért nem lehet dűlőre jutni, mert nem tudni, mikor és hogyan kezdődött ez a váltás/ változás. Egy korábbi részben taglaltam, hogy alapvetően a birtokos hogyan néz ki részes átmenettel és kihalóban van-e (Genitivschwund) a többi esethez képest. Ezt most tehát nem írnám le még egyszer, ellenben egy kis részt említettem ott is a mai részből ott is. A németben bizonyos elöljárók eredetileg birtokossal álltak, az idők során viszont alaki és eseti változást is mutattak.

A leggyakoribb talán a ,,wegen". Eredetileg hátuljáró volt, birtokos esettel, később elöl- és hátuljáró szerepben is elfogadott volt, majd a '90-es években elkezdték részes esettel használni a beszélt nyelvben, ami máig csak ott szervesült igazán. Személyes névmás esetén össze is olvadt eredetileg a birtokos személyes névmás és a névutó:

Eredeti formája: meinetwegen (szintetikus)
Később: wegen meiner (analitikus)
Majd: wegen mir ((analitikus) - csak szóban)

Nagyon archaikus, mert lehet látni, hogy nem pl. ,,meinerwegen" alakban rögzült, később teljesen szétváltak, és betüremkedett a ,,wegen" a személyes névmás elé, ezáltal elöljárószavas szerkezetté ,,mutálódva". Főnévi képzés esetén ugyan ezek a dolgok érvényesek a ,,wegen" esetében, annyi kis különbséggel, ha hátul használjuk, nem olvad össze a főnévvel, értelemszerűen:

Birtokos eset hátuljáróként, főnévvel: des Wetters wegen (rItka)
Birtokos eset elöljáróként, főnévvel: wegen des Wetters (általános)
Részes eset, főnévvel: wegen dem Wetter (csak szóban)

Nyilván, a részes esetnél semmilyen szinten nincs hátuljárós variáció, ez mondhatni, mindenhogy egy már leegyszerűsített formája a szerkezetnek. 

Nem csak a ,,wegen" ilyen, hanem a ,,trotz" is:

Eredeti formája: meinetrotz (szintetikus, de nagyon archaikus)
Később: trotz meiner (analitikus)
Majd: trotz mir ((analitikus) - csak szóban)

A ,,trotz" hátuljáróként nem sokáig élt, így nem is túl gyakori úgy még személyes névmással összevonva se, főnévvel egyáltalán nem állhat hátul. Ám egyébként ezt a fajta diakrónikus többrétegűséget elég ritka megtalálni a nyelvben. Tehát, hogy birtokos esettel elöl és hátul is használatos legyen, majd később részes esetre váltott, inkább csak ez a kettő az, ami így viselkedik, de pont ezért különlegesek. 

Olyan azért még akad egy-kettő, amik összevont, szintetikus szerkezetet alkotnak, birtokos névmással:

um meinetwillen (a kedvemért/ az érdekemben)
meinethalben (énfelőlem)
-> hangsúlyosabb, mint a ,,wegen", de csak hátuljáró

Ám amikből több van az ilyenekből alakult kötőszavak:
deswegen
währenddessen
deshalb
dessentrotz (kihalt, ma ehelyett-> trotzdem)
Ezek már nem csak birtokossal állnak össze:
außerdem
nachdem
seitdem
demnach
ohnedem
Az érdekes bennük, hogy nem csak kötőszó lesz belőlük így, de azt is mutatják, hogy melyik esettel, hol állnak amúgy viszonyszóként. Vegyük példának a ,,halb"-ot! Mint látható, megelőzi a ,,des-" és a végén van a ,,halb", ezáltal mutatja, hogy hátuljáró. Akad, ami archaikusan ,,dessen" alakkal áll, ez nem változtat azon, hogy a helyét mutatja az esetnek, hogy elöl vagy hátul használjuk-e. Érdekes lehet viszont pl. a részes esett ,,nach"-al képzett része, ugyanis ,,nachdem" és ,,demnach" is van. Ennek egyszerű az oka: a ,,nach" lehet elöl- és hátuljáró is. Ezért alakulhatott ki mindegyik. És, bár a szórend ilyenkor fordított az ilyen kötőszavaknál, a ,,nachdem" KATI-s, a ,,seitdem" pedig lehet KATI és fordított is, de itt jelentéskülönbség is megfigyelhető. Ha KATI, akkor ,,amióta" jelentése van, ha fordított, akkor pedig ,,ezóta/ azóta". 

Utolsó érdekesség az ,,ohnedem". Tudjuk, hogy az ,,ohne" tárgyesettel van, akkor miért részessel vonjuk össze? Mert tárgyesettel ritkák az ilyen kötőszavas összevonások? Ez részben igaz is, de attól még nem váltana esetet így a nyelv és logikus kell maradjon. Az is: Eredetileg az ,,ohne" részes esettel állt, ez a nagy titok és ez fennmaradt. 

grammatikai forrás: Helbig-Buscha: Deutsche Grammatik, Duden Grammatik