A nyelvészetről röviden, úgy általában

Hogy megértsük egy nyelvnek a rendszerét, meg kell, hogy tanuljuk történelmét, és azt, mi miért van? Ugyanis a nyelvészet sokkal több, mint a nyelvtanok becsoportosítása, bár megjegyzem, fontos része ez természetesen ennek a tudománynak. Na, de nézzük, mi is ennek a tudománynak a felszíne, lényege pedig a megismerés!

Először a nyelvészetet, mint tudományt, két főrészre lehetne bontani, de már itt nagyon fontos ennek a kettőnek a sorrendje, mert az elsőből következik a második!

I. Alap nyelvészet

Ezt a nagy csoportot 5 kisebb részre lehetne felbontani, amik szintén egymásból következnek.

a. Egyetemes nyelvészet

Ez a nyelvészeti réteg lényegében azokkal az alap és megjegyzem természetes dolgokkal foglalkozik, valamint magyarázza meg, amik a nyelvre általában jellemzőek. Nagyon egyszerű példa, ami biztosan minden nyelvben megvan, hangsúlyok, a jelen idő, vagy a kijelentő és kérdőmondatok, indulatszavak, igék, főnevek stb.

b. Leíró nyelvészet

Grammatikai rendszerben vizsgálja a nyelveket, vagy az adott nyelvet, ezeket a nyelvtanokat pedig, ahogy a neve is mutatja, leírja, viszonylag tömören, néhol sajátos szakszavakkal, ebből egyet mondok: verbum regens -> vezérige. Sok esetben ezeket a szakszavakat a büdös életben nem szükséges tudni, de nem azt írtam, hogy nem kell. Egy nyelv általános rendszerét ezáltal baromi könnyen meg lehet érteni. Ezt a leíró nyelvtani pedagógiát egyetemen tanítják, onnan kikerülve már sajnos nem, és a tanuló néz, mint a liba, mikor dörög az ég, ha azt mondom, hogy ,,Indikativ" igeidő-rendszer. A magam részéről viszont az óráimat is úgy állítom össze, de még ezt a weboldalt is ezen rendszer alapján építem fel, persze bővebben, mint ahogy ezekben a leíró nyelvtanokban benne van, azért, hogy könnyebben emészthető legyen a grammatikai bonyolultsága a nyelvnek.

c. Történelmi nyelvészet

Egy adott nyelv történelmét, fejlődését különböző korokhoz képest vizsgálja, valamint összehasonlít egymással nyelveket. Sokszor izgalmas is tud lenni, mert az angol-német összehasonlítás helyett japán-német összehasonlítás is elképzelhető ebben a nyelvészeti ágban.

d. Pszicho- neurolingvisztika

Lényegében azt vizsgálja, hogyan maradnak meg a nyelvi szabályok, szavak a fejünkben, illetőleg, szoktuk mondani, hogy a szavaknak súlya van. Erre a nyelvészeti ágra abszolút igaz, hiszen többek között azt is kutatja, hogy egy rossz indulatú hangsúllyal mondott mondat, hogyan hat az agyunkra, a pszichére, és, milyen későbbi maradványai lehetnek, persze, ez lehet pozitív és negatív is.

e. Szociolingvisztika

Ez a társadalmi nyelvészet a nyelvet a kezdetétől a jelenéig vizsgálja, hogyan hatott a nyelv a társadalomra és a társadalom a nyelvre. Például a magyarból kihalt sok igeidő, mert a társadalom nem fogadta be már az idő előre haladtával. De lényegében ez a része a nyelvtudománynak, ami a szleng és kifejezésekkel is foglalkozik, ami aztán megint lehetne egy külön téma, mert maga a ,,szleng" nem csak egy fiatalos beszédfordulat, sok egyéb, akár szakmára jellemző szavak is lehetnek, lásd: vadászszleng.

A nyelvészet tehát ezen 5 ágra támaszkodik, lehet, hogy csak a leíró nyelvtanát, de akár lehet, hogy mind az 5 szemszögét vizsgáljuk a nyelvnek, nekem a személyes kedvencem a leíró. De! A mindennapi életben van még egy olyan nagy nyelvészeti csoport, ami az első nagy csoport 5 kisebb része nélkül nem működne.

II. Alkalmazott nyelvészet

a. Nyelvpedagógia

Ez lényegében a nyelvtanítás módszere, hogyan tanítsunk meg egy nyelvtani szerkezetet és társai. Szomorú, hogy egyetem után elég sok ember olyan lesz, mint egy fordított Stephen Hawking, az agyunk nem működik, csak a testük és nem képesek megtanítani egy fonnyadt nyelvet, mert össze-vissza tanítanak mindent.

b. Számítógépes nyelvészet

Lényegében az autokorrekt és azok a dolgok, amiket napi szinten csinálunk, lásd: keresés tartoznak ide.

c. Lexikográfia

Egy-, illetve többnyelvű szótárak elkészítésére használják a mindennapokban.

d. Forenzikus nyelvészet

Ez jogi szövegekkel, vagy sokszor bűnesetekkel kapcsolatos nyelvészeti elemzésekkel foglalkozik, másra nem terjed ki.

De mi is valójában a nyelv? A nyelv maga egy kód, ezért szoktuk mondani, hogy értelmezni tudom, amit egy másik magyar mond, hisz én is az vagyok, meg tudom fejteni a kódot, vagy éppen nem bírom értelmezni, amit a másik mond, ha gyorsan beszél, illetve, ha egy külföldi mond nekünk valamit az ő nyelvén, nem biztos, hogy képesek vagyunk azt a ,,kódot" vagy ,,kódolt üzenetet" megfejteni. Ezért azt mondhatjuk, hogy ennek a kódnak, több központi tulajdonsága van. Egyrészt az elemi alkotó elemek, tiszta kémia lesz, mert itt is proton, elektron, neutron. Vicceltem! Bár, a hasonlat lényegében nem rossz talán, csak itt hangok, szavak és mondatok hármasáról beszélünk. Aztán tulajdonsága még ennek a kódnak a szabályai, hogy a szavak jelentése utalni tudnak önkényes jel-jelölet kapcsolatokkal, és, hogy a szavakat kombinálhatjuk is, ezeknek a jelentései pedig többé-kevésbé kiszámíthatóak. Ezzel a kóddal  vagyunk képesek leginkább kifejezni az érzelmeinket, befolyásolni lényegében a valóságot, de az identitás és művészet eszköze is lehet, lásd: versek. A nyelv általános funkciója, hogy hangadás/ hanghatás történik, képesek vagyunk általa adatot rögzíteni, és a társadalmi érintkezés kulcsfontosságú eleme is. Hiszen lehetővé teszi a nyelv a kommunikációt, kiegészítve annyival, hogy szabály-rendszere által pedig a helyes kommunikációt.