A németben három múlt idő van a kijelentő módon belül. Ezeknek a rendeltetése mindegyik múlt időnél más. Az elsőre megtanult múlt idő a befejezett jelen, alias ,,Perfekt" egy olyan múlt idő, amit beszédben preferálunk jobban, és, bár múlt idejű történéseket fejezünk ki vele, kihat a jelenre is még az a cselekvés maga. Ezzel szemben a mai múlt idő a...
A jó nyelvtanulás nemtől és kortól független, csak a kitartás számít. Próbáltam erre az előző írásaimban már apellálni. Minden nyelvhez kitartás és nem nyelvérzék kell. Akadnak viszont kifejezések, amiket anélkül is tudsz már, hogy odafigyelnél. Példának okáért: ,,Gute Nacht!" vagy a ,,Guten Appetit!", viszont kötve hiszem, hogy megfigyelted már,...
Említettem egy korábbi bejegyzés alkalmával, hogy sokan azért tartják nehéznek szegény német nyelvet, mert nemek vannak benne, mintha más nyelvben ezek nem fordulnának elő. Nos, fiúk-lányok! Van egy nagyon szomorú hírem. Nekiállottam én azért már pár nyelvet tanulni, és európai szinten azt kell mondjam, hogy szinte mindegyikben van. Lásd: francia,...
Részt kiemelő birtokos eset. Na, most ezt elmondom azért németül is, azért, mert többet mondják így ki ezt: Genitivus partitivus. Mit takar ez? Amikor magyarban azt mondjuk, hogy ,,barátom", kétféle megfogalmazás körvonalazódik a fejünkben. Manifesztálódik egy általános jó viszony, ezt nevezzük barátságnak. Emellett létrejön a fejünkben egy másik...
Alapjában véve a négy nyelvtani eset nem okoz nagy fejtörést a németben, ha egyszer jól megtanuljuk az alapjaikat. Gondoljunk csak bele, hogy némelyik nyelvnek több nyelvtani kázusa van, mégis egyszerűbbnek titulálják őket a németnél, lásd: román nyelv. Holott a román nyelvben például a ,,Vokativ", azaz megszólító eset, külön fejtörést is okozhat....
A németben a főnevek nagyon izgalmas témák tudnak lenni, ha nem mindig onnan közelítjük meg, hogy megtanulhatatlanok. Egy főnév jelenthet többet is, mint elsőre gondolnánk, tudunk belőle akár igét is képezni. Vagy éppen fordítva.
Adjektivdeklination - a melléknévragozás I.
A németben sok névmás van. Birtokos-, személyes, vonatkozó- határozatlan- és visszaható névmások is. A visszaható névmásokat a németben tárgy-, illetve részes esettel is használhatjuk. Szinte mindig egy adott igével állnak. Mikor ,,Akkusativ" és mikor ,,Dativ" ez?
A német nyelvben csak 5 fonnyadt szórend van. Ebből nincs több. Magyarul, nem olyan bonyolult a német, mint gondoljuk, persze ez felvet olyan dolgokat is, hogy nem mindegy, hogyan kezdünk vagy mondunk egy mondatot. Félig-meddig ez az állítás igaz is, mindazonáltal, nem teljesen!
A semlegesnem az utolsó a német nemekből. Én úgy veszem észre, hogy ebből van a legkevesebb. Rengeteg érdekes funkcióval rendelkezik, és abszolút nem haszontalan. Sőt! Én úgy gondolom, sokszor logikus is. Miért? Mert használható hímnemű és nőnemű élőlények közös nemeként, mint amolyan ,,gyűjtőnem". Csak egy példa: das Elter (a szülő). Tudom, ritkán...
